A képtárról

A múzeum alaptevékenységeként az alábbi feladatokat látja el:

Gyűjtőköre kiterjed a magyar és az egyetemes művészet alkotásaira az 1960-as évektől. Fő feladata a gyűjtőkörébe tartozó alkotások, tárgyi emlékek és dokumentumok, források felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állaguk megóvása és védelme, továbbá ezen tárgyak tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele; mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődést segítő hasznosítása. Kiemelt feladata a magyar és nemzetközi kortárs művészet törekvéseinek párhuzamos bemutatása, a kortárs magyar művészet nemzetközi kontextusba helyezése.

Gyűjtőterülete: az egész ország és – a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a gyűjtőkörnek megfelelő alkotások fellelhetőek.

További feladatai:
Az intézmény a kortárs művészet bemutatásának, értelmezésének és közönség felé történő közvetítésének módszertani központja. E cél érdekében kiemelt feladatai közé tartozik a kurátorképzésben és -továbbképzésben való részvétel, és a kortárs művészeti múzeumpedagógiai fejlesztések régiós koordinációja;

Az intézmény gyűjtőköréhez kapcsolódóan társművészeti programok szervezése és befogadása;

A gyűjtőkörébe tartozó műtárgyak esetében – a jogszabályok, illetve a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett – a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó szakértői tevékenység;

Alaptémában és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külső kutatók szakmai támogatása;

Részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és -továbbképzésben;

Alaptevékenységhez kapcsolódó nyilvános szakkönyvtár, adattár és tudományos információs bázis működtetése – tudományos és közművelődési céllal, valamint a profiljába tartozó műtárgyakat gyűjtők és közvetítők tájékoztatására;

Együttműködés a hazai és külföldi, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel.

Intézményünk a konkrét, minimál, koncept és a médiaművészetre fokuszál, -szakosodunk, profilt építünk, -a gondolati és technikai értelemben újító tendenciákat karoljuk fel, ám ezeket nem kívánjuk összezárni csupán önmagukkal, hanem igyekszünk egy tágabb műfaji kontextusban bemutatni. Experímentalisak, kezdeményezők, generátorok igyekszünk lenni, figyelembe véve az intézményi kereteket, mindezt egy tágabb toleránsabb művészetfogalomban, ismeretterjesztő, vizuális nevelési, múzeumpedagógiai programjaink révén lehetőleg diszkurzív, oktató, kérdésfelvető, amennyire lehet vitatkozó formában.

Cél továbbá a projektre való felkérés, -commision, inspiratív közeg biztosítása; a térre reflektaló, vagy a múzeumi teret bejátszó, kiállítási objektum létrehozása.

A későbbiekben, mint eddigi munkánkat erősítve, kutató-és alkotóközpontként is kívánunk működni, amely projektjei révén nemcsak az utólagos szűrés kényelmével, hanem kezdeményező „társként” szeretne viszonyulni a művészethez. Projektjeink archiválása, a létrejött alkotások, azok dokumentációjának gyűjtése, feldolgozása alapprogramunk része.

A gyűjtés elveink újragondolása érdekében elengedhetetlen a középtávú kiállítási, gyűjteményfejlesztési koncepció, amely figyelembe veszi a gyűjtési stratégia tudományos megalapozását, a kutatómunka és a gyűjteménygyarapítás összekapcsolását, a tervszerű beszerzést, pótlást.

Az ensemble-koncepció felújítása ma két kultúraelméleti irányzat metszéspontjában áll. Egyfelől ma már minden gyűjthető, s ezért elmélyül a múzeumi szakosodás. Másfelől a művészet autonómiájába vetett hit meggyengülése óta egyre inkább a különböző kulturális és társadalmi szférák közötti kölcsönhatásokról gondolkodunk, ami a múzeumi gyűjtemények holisztikus látására ösztönöz.

Ugyanakkor ez a válogatás is szelektív, csak éppen az ellenkező irányban: szinte negligáljuk a mai „trendeket”. Történeti távolságból feltehetően árnyaltabban fogjuk ezt látni, de érthető, hogy ha a jelenben markáns önálló hangot keres a Paksi Képtár, akkor azt így érheti el. E szelekcióval a Paksi Képtár a nehezen emészthető műfajokat, kísérleteket helyezi a fősodorba.

Fontos küldetésünk a leletmentés, vagyis a 60-as, 70-es évek progresszív tendenciáihoz sorolható és még hozzáférhető művek felkutatása és gyűjteményi elhelyezése. Múzeumunk gyűjteményében 2013 végén mintegy 1250 műtárgyat tartottunk nyilván. Gyűjtemény gyarapítási programunkat ennek függvényében alakítjuk.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek

Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna Paks Városi Múzeum vezetője (a továbbiakban: munkáltató) és az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak nevében eljáró Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban:KT) – az 1992. XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 17.§-a alapján biztosított jogkörüknél fogva – alkotják meg az alábbi szabályzatot.

2. A közalkalmazotti szabályzat célja, tárgyköre.

Jelen szabályzat rendeltetése, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a közalkalmazottak részvételi jogaival, illetve a kapcsolatrendszerükkel összefüggő legalapvetőbb kérdéseket.

3. A szabályzat személyi és időbeli hatálya.

A közalkalmazotti szabályzat személyi hatálya a Kjt. 2.§-a (1) bekezdése alapján kiterjed a Városi Múzeum valamennyi közalkalmazottjára, így az intézmény vezetőjére is.

A szabályzat 2006. február 9-én lép hatályba, érvényessége határozatlan ideig, illetve felmondásig tart.

A szabályzat hatályát veszti a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.

A szabályzatnak csak azon rendelkezései hatályosak, melyek nem ütköznek magasabb rendű jogszabályba.

4. A szabályzat felmondása, módosítása.

A szabályzatot bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot a szabályzat megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.
A módosítást az aláíró felek bármelyike kezdeményezheti. A szabályzat módosításával kapcsolatos vitapontok rendezésére egyeztető bizottságot kell létrehozni, amely a kérdést soron kívül megvizsgálja és nyolc napon belül javaslatot terjeszt elő az aláírásra jogosult feleknek a megoldásra.

II. RÉSZ

A KÖZALKALMAZOTTAK KÉPVISELETI RENDJE

1. A közalkalmazotti tanács

a) Az intézményben a közalkalmazottakat – a jogszerűen lefolytatott közalkalmazotti tanács választáson – közvetlenül választott közalkalmazotti tanács (a továbbiakban: KT) képviseli (Kjt. 14-15.§).
A közalkalmazotti tanács tagjai: Szabó Antal, régész-muzeológus, a
KT elnöke, Göttinger Eszter múzeumpedagógus, Kern Zsuzsanna adminisztrátor
b) A KT tevékenysége, működése során a közalkalmazottak magas színvonalú képviseletét tartja szem előtt.

c) Az egyetértési, a véleményezési, a javaslattételi jogokat az intézmény közalkalmazottai képviseletében a KT gyakorolja. A közalkalmazottak meghatározott ügyeiben ugyancsak a KT jár el.

2. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató együttműködése

a) A közalkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelezettségeinek teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni. (Mt. 3.§ (1)).
b) Az együttműködés céljai:
– a közalkalmazottak jogai és kötelességei közötti munkahelyi összhang megteremtése
– az intézményi feladatok magasabb szinten való ellátásának biztosítása
– a közalkalmazottak munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében a lehetőségek feltárása.

3. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének formái

a) évente legalább két alkalommal tanácskozáson áttekintik az intézmény helyzetét, a feladatok megoldásához szükséges anyagi lehetőségeket és a lehetséges munkáltatói intézkedéseket.
b) soron kívüli megbeszélést tartanak az intézmény közalkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról.
c) esetenként kölcsönösen informálják egymást a közalkalmazottakat érintő kérdésekben, így a munkáltató:

– eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének mindazon témákban, amelyek a KT egyetértési és véleményezési jogkörébe tartoznak.
– ismerteti az intézményi működés terveit, a várható változásokat
– tájékoztatást köteles adni minden olyan kérdésben, amely a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával összefügg

a közalkalmazotti tanács:

– a munkáltató tudomására hozza azokat a munkahelyi konfliktusokat, és azok lehetséges feloldási módját, melyekben illetékes
– szükség esetén írásos állásfoglalást, javaslatot nyújt be a munkáltatóhoz a közalkalmazottak véleményének megfelelően

d) a munkáltató és a KT között felmerülő vitás kérdésekben egyeztetési eljárást folytatnak le.

III. RÉSZ

A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGAI

1. A közalkalmazotti tanács egyetértési jogai

a.) a Kjt. 165.§-a (1) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg a KT-ot a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, hasznosítása tekintetében.
b.) A fent említettek felhasználása a közalkalmazottak munkáltatóhoz benyújtott írásos kérelmei alapján rangsorolhatók – a KT egyetértésével.
c.) Segélyezések rangsorolása elsősorban az alábbiak alapján történhet:
– hozzátartozó halála
– tartós, súlyos betegség
– elemi csapás, vagy más váratlan, a közalkalmazott anyagi helyzetét megrendítő esemény
– gyermek születése
d.) A lakásépítés munkáltatói támogatása az e célra a KT-csal egyetértésben készített szabályzat előírásai, valamint a polgármesteri hivatal illetékes szakembereivel történt egyeztetés alapján történik.

2. A közalkalmazotti tanács véleményeztetési jogai

A munkáltató tervezett döntése előtt a KT-csal a következőket véleményezteti:

a.) A gazdálkodásból származó bevételek felhasználásának tervezetét:
– belépőjegyek és kiadványok árusításából származó jövedelem felhasználásának tervét.
b.) A következő belső szabályzatok tervezetét:
– munkavédelmi szabályzat
– tűzvédelmi szabályzat
c.) A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét:
– az intézményi költségvetés összeállításának elveit, melyek minősítése az éves tevékenység, munkához való hozzáállás, munkakörének ellátása, munkaidő és munkarend betartása
– a bérintézkedések végrehajtásának elveit
– idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság elvei (Kjt. 74 § (1-5)
bekezdés)
– a jutalmazás elveit
– a teljesítmény ösztönzés számára fenntartott bérkeret felhasználásá-
nak elveit (Kjt. 77§ (1-2) bekezdés), melynek alapja:
– Olyan feladatok elvégzése, melyek a dolgozó munkatervében vagy munkakörében nem szerepelnek.
– Múzeumi rendezvény, program kimagasló színvonalú megvalósítása.
– Kiemelkedő tudományos, publikációs tevékenység.
– Kiemelkedő pályázati tevékenység.
– Minden olyan egyéb fentebb fel nem sorolt tevékenység, feladat magas szintű ellátása, mely az intézmény működésének, programjainak színvonalát jelentősen növelte.
– a címpótlékok meghatározásának elveit (Kjt. 71 § (1-4) bekezdés),
melynek alapja:
– Folyamatos, kiemelkedő tudományos tevékenység
– Tudományos fokozat megszerzése
– Kiemelkedő muzeológiai tevékenység
– Minden olyan egyéb fentebb fel nem sorolt tevékenység, feladat magas szintű, folyamatos ellátása, mely az intézmény működését, szakmai színvonalát jelentősen növeli, megerősíti.
– a múzeum fejlesztésével kapcsolatos terveket
– az intézmény fenntartójának megváltozásával együtt járó munkáltatói
intézkedéseket
d.) A korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket
e.) a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervet
f.) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet, melyeknél alapelv:
– az intézmény zavartalan működésének biztosítása.
g.) Az egészségre ártalmas,illetve egészségkárosító kockázatok között végzett munkakörök (Kjt 72. (2), és ezen munkaköri feladatokra vonatkozó szabályok és pótlékok meghatározása (Kjt 72.§ (1.), valamint döntés a munkakörökhöz adható munkaidő kedvezményről (Kjt.55§ kieg:150/1192. Korm. Rend.12.§ (5).

IV. RÉSZ

A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGGYAKORLÁSÁNAK, VALAMINT A VITÁS KÉRDÉSEK EGYEZTETÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE

1. A munkáltató joggyakorlata

a.) A munkáltató köteles a közalkalmazotti tanácsot tájékoztatni a KT egyetértési, illetve véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben legalább 15 nappal a tervezett intézkedés előtt. Az Mt. 67.§-a szerint a Kjt. 16.§-a (1) és (2) bekezdésében foglaltakat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt a KT bírósághoz fordulhat.
b.) A munkáltató vállalja, hogy a KT véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben, az eltérő és indokolt vélemények egyeztető megvitatása után elutasító döntéseit indoklással közli a közalkalmazotti képviselővel.
c.) A munkáltató írásos tájékoztatásait, valamint a KT írásos előterjesztéseit az intézmény hivatalos iratállományába iktatni kell (a tartalom és az időpontok nyomon követhetősége érdekében).

2. A közalkalmazotti tanács joggyakorlata

a.) A KT köteles a jogait az intézkedés-tervezetről való tudomásszerzést követően 15 napon belül gyakorolni, álláspontjáról a munkáltatót tájékoztatni. Véleménykülönbség esetén a KT – szükséges egyeztetés érdekében – a munkáltatóval köteles határidőn belül megbeszélést folytatni.
b.) A KT köteles állásfoglalásainak kialakítása előtt – a jelzett határidőn belül – a közalkalmazottak érintett közösségének véleményéről tájékozódni és azt képviselni.
c.) Ha a KT álláspontját határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene.
d.) A KT jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni (Mt. 68.§), melyre való igényét és annak célját közli a munkáltatóval. A nyilvántartást kezelő közalkalmazottat a munkáltató utasítja a betekintés biztosítására.
e.) A KT működése során a tudomására jutott adatokat, tényeket az Mt. 69.§-a szerint kezeli. Ezen túlmenően az intézmény működésére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala előtt a KT köteles a munkáltatóval konzultálni.

3. Az egyeztetési eljárás szabályozása

A munkáltató és a közalkalmazotti tanács közötti vitás kérdések rendezésére az egyeztetési eljárás szolgál. Az egyeztetésen a munkáltató és a KT vesz részt, előre megállapított időpontban.

Az egyeztetési eljárás jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az alábbiakat:
– az egyeztetés helyét, idejét, a részt vevő személyeket
– a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét
– az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatokat
– a megkötött egyezség pontos szövegét, a kifogás visszavonását
– az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot
– az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét.

Az egyeztetési eljárás során a kifogásolt jogellenes munkáltatói intézkedés tényállását fel kell tárni. Meg kell kísérelni az egyeztetés során az egyezség létrehozását, a feleknek ennek érdekében együtt kell működniük.

V. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A közalkalmazotti tanács tevékenységének támogatása

A munkáltató széleskörűen támogatja a közalkalmazottak részvételi jogaihoz kapcsolódó tevékenységet, elősegíti a közalkalmazotti tanács működésének feltételeit.

Biztosítja:
– a szükséges közlönyöket, szakkönyveket, jogi segédleteket
– a felhívások, közlemények közzétételi feltételeit
– a rendszeres működéshez kapcsolódó ügyviteli feltételeket
– a szükséges helyiségeket
– a KT-nak a törvényes munkaidő-kedvezményt

2. A szabályzat közalkalmazottakkal történő megismertetése

A munkáltató gondoskodik arról, hogy a közalkalmazotti szabályzatot valamennyi közalkalmazott megismerhesse.

3. A közalkalmazotti szabályzat érvényessége

Jelen szabályzat olyan intézményben készült, amely nem rendelkezik kollektív szerződéssel.
Jelen közalkalmazotti szabályzatot a munkáltató, illetve a KT megbízásából a KT elnöke 2011. március 17-én megerősítették.

Paks, 2013. november 12.