1,2, ! ? „Itt jelentkezzen öt egyforma ember” Koncept palimpszeszt, vagy a magyar konceptuális művészet*

2014. március 28. 9:32

1,2, ! ?
„Itt jelentkezzen öt egyforma ember"
Koncept palimpszeszt, vagy a magyar konceptuális művészet*

[*Konkoly Gyula]

2014. március 28. - 2014. június 8.

 

A kiállítás kuratora: Peternák Miklós művészettörténész

 

Megnyitó
2014. március 27. 18.00 órakor
KAOS CAMPING: PROPAGANDA PARALLAXIS
filmakció

 

A magyar konceptuális művészet rövid története és hosszú utóélete

„Az elmúlt, mintegy harminc-negyven év magyar művészete történeti-tudományos szempontból meglehetősen feldolgozatlan terület, leszámítva néhány rész-publikációt, illetve a hivatalosnak nevezhető művészek és művészet viszonylag jól dokumentált részét. A nemzetközi trendekkel szinkron, kvalitásait tekintve sem ez után következő művészeti avantgarde képviselőiről és a művekről azonban semmit sem tud a közvetlen érintetteken kívül a magyar kulturális - kultúra iránt érdeklődő - köztudat. Lemérhető ez a felsőoktatástól kezdve a televízión át a nyilvánosság minden szférájában - ugyanakkor az is észrevehető, hogy e nyilvánvaló hiány mindinkább tudatosuló, valós hiánnyá válik. Ilyen szempontból nevezhető a munka hiánypótlónak: a hatvanas évek végével jelentkező és a nyolcvanas évek elejéig határozottan jelenlévő concept art hazai hatását dolgozza fel." - írtam azon hosszabb, 1984 körül készült tanulmány 1991-es bevezetőjében, amelynek A konceptuális művészet hatása Magyarországon a címe** és 1997-től kezdve elérhető az interneten.

Amikor Prosek Zoltán javasolta, hogy rendezzük meg a Paksi Képtárban az eredetileg 1983-84 táján a Magyar Nemzeti Galériában tervezett, majd 1985-ben az akkori igazgató, Bereczky Lóránd döntése miatt ott meg nem valósult kiállítást, melyhez a szöveg eredetileg készült, világossá vált, a helyzet lényegében annyit változott, hogy a fenti 30-40 év helyett ma pontosabbbb 60-70 évet írni. Erhardt Miklóst idézve „A vonatkozó időszak magyar művészetének nincs története, amennyiben azt valamiféle kontextualizált, konszenzusos dologként gondoljuk el. Ami van - mítoszok, legendák, tények -, kevés és napi célokhoz alakítható..."*** Ebben sok egyéb mellett az is közrejátszhat, hogy ez a kiállítás sem valósulhatott meg a maga idejében, ami számtalan tervre éppúgy igaz. Könyv formátumra átdolgozott változatának kiadásán négy éven át gondolkozott egy kiadó, majd nem adta ki - most kerülhet majd sor erre is. A valódi magyarázathoz (a miértre) persze tágasabb kontextus szükséges - de erről később.
Maurer Dóra írja: „...a koncept art ... igazi globális paradigmaváltás volt és azóta másként gondolkodunk a művészetről. A koncept art felszabadította a világ bármely jelenségére adható kreatív reflexiót. A kortárs magyar művészet (szerintem) jobbik részét posztkonceptuálisnak lehet nevezni."**** Maurer Dóra mondatait idézi Székely Katalin is az exindex számára 2013-ban írt, a kiállítási kritika formát meghaladó tanulmányában (Mert mindenki csak ül meg áll. Lábjegyzetek egy meg nem írt könyvhöz. Könyvjelzők. Neoavantgárd és posztkonceptuális pozíciók a magyar művészetben az 1960-as évektől napjainkig http://exindex.hu/print.php?l=hu&page=3&id=909), s ugyanitt olvashatjuk ezeket a sorokat: „A kiállítás gerincét jelentő konceptualizmus magyarországi bemutatása ráadásul - finoman szólva is - sporadikusnak tekinthető, és az is kétségtelen, hogy a magyarországi konceptuális művészet átfogóbb kiállításait többnyire művészek és nem művészettörténészek szervezték: St.Auby Tamás Hordozható Intelligencia Fokozó Múzeuma (HI2M) mellett a Maurer Dóra által szervezett Koncept koncepció, szemelvények című kiállítás, valamint az Artpool témába vágó tárlatai jelentették mindezidáig az egyedüli fórumot, ahol a nagyközönség is megismerkedhetett - tematikus kiállítás formájában - a magyarországi konceptuális művészettel."
Fentiekből az a hamis illúzió támadhat, mintha a koncept igazán nem lenne aktuális, legalábbis Magyarországon nem.***** Ugyanakkor látható az is, hogy ennek nem valamiféle művészeti érdektelenség az oka, hiszen a művészek újabb és újabb generációi mutatják műveikkel, aktivitásukkal, hogy a koncept vagy/és konceptualizmus (concept art / conceptual art /conceptualism) felvetései, újdonsága számukra folyamatos inspirációt jelent. Épp a Paksi Képtar mutatta be Tatai Erzsébet rendezésében 2012-ben ezt a jelenséget, melyet ő - korábban publikált könyvében és a kiállításon is - „neokonceptualizmusnak" nevez. Ha mód lenne itt egy alaposabb történeti áttekintésre (lehetne, de sem az idő, sem a választott feladat jellege ezt most nem teszi lehetővé), akár azt is megmutathatnánk, hogy a konceptművészet megjelenésének és nemzetközi elterjedésének időszaka valamint a „neokonceptualizmus" időszaka között nincs szakadás, vagyis felmutatható egyfajta kontinuitás az 1970-es évek végétől az 1990-es évek közepéig terjedő „köztes" (a „koncept vége" és a „neokoncept eleje" közötti) időszak művei alapján. Ahogy az „első" és „második" avantgárd is lényegében összenőne, ha olyan életpályákat, életműveket, mint pl. Marcel Duchamp vagy Kassák Lajos munkássága teljességében, kontextualizálva vizsgálnánk, s ezáltal kiiktathatnánk az irritáló „neoavantgárd" terminust. Ahogy távolodunk a 20. századtól, úgy nő az esélye annak, hogy ez a lépés meg is fog történni.
Hornyik Sándor írja Konceptualizmus a kilencvenes évek magyar képzőművészetében című, a recepciótörténetet is áttekintő tanulmányában: „A hatvanas/hetvenes évek konceptuális művészete az első olyan művészeti jelenségkomplexum, amely nem értelmezhető az immanens művészettörténet keretein belül..."(Művészettörténeti Értesítő, 2002. 3-4., 253. lap). Íme még egy érv amellett, hogy az említett időszakban és talán épp a koncept révén valami alapvetően új jelent meg a művészetben valamint a művészeten túl - ám ezzel az idézettel szándékosan tudománytörténeti vizekre eveztünk: így hagyjuk el, pontosabban definiáljuk tudománytörténeti feladatként a többféle fogalomhasználat mögött rejlő jelentés- vagy attitűdbeli különbségek tisztázását. Tehetjük ezt azért is, mert az Internet korában viszonylag egyszerűen elérhetők a legfontosabb szövegek, álláspontok, források - ennyiben feltétlen különböznek a 2010-es évek az 1980-as évektől. Elolvasható tehát, hogy az első (még nem „posztkoncept") időszakban mit ért concept arton Henry Flynt (1961/63), miként jelenik meg az 1960-as, '70-es évek fordulóján a conceptual art (Sol LeWitt két írása, Joseph Kosuth, Ursula Meyer stb.) vagy az „idea art" (Art in the Mind, Kunst im Kopf) és a művészet elanyagtalanodása (Lucy R. Lippard) párhuzamosan miképp kapcsolódik a képzőművészet „nyelvi fordulatához" például az Art&Language csoportnál (itt a „linguistic turn" kifejezést szándékosan használom rosszul). Majd a koncept „elmúltával" - a posztkonceptuális eredetileg ezt jelentette, ahogy Beke László írja a Kemény és lágy - posztkonceptuális tendenciák kiállítás katalógusának bevezetőjében: „.. mindegyik résztvevő vagy felhasználja vagy túlhaladja a konceptualizmus felfogását..." - miként terjed el a konceptualizmus kifejezés (ld. pl. Global Conceptualism), jelenik meg az érzéki konceptualitás (Andrási Gábor) majd a már említett neokonceptualizmus sőt ma már a konceptuális festészet vagy szobrászat sem hangzik idegenül. Azért is érdemes eltekinteni most a fogalomelemzés történeti rétegeitől, mert a kiállításon végre művekkel találkozhatunk, s e ritka helyzet felülírhat mindenfajta meglévő értelmezést pusztán amiatt, hogy új interpretációkat generál. Azt remélem, a művek nem feltétlen a keletkezési dátumukkal hatnak majd, vagyis hogy e „történeti" kiállítás mindenekelőtt ma történik.

A lábjegyzetek dramaturgiája

Azt is remélem, hogy a kiállítás az újdonság erejével fog hatni: ez talán az egyetlen előnye annak, hogy meg nem valósult kiállítást rekonstruálunk. A „rekonstrukció" persze ezért nem lehet abban az értelemben „hiteles" mint ahogy például 2013-ban Velencében megkísérelték Harald Szeemann legendás, nagy hatású, magyarul az attitűd formát ölt címen ismert 1969-es kiállításának újra-bemutatását, minden elérhető művet összegyűjtve. Ugyan hasonlóképp más a helyszín ott és itt (a Paksi Képtár tere nagyobb is mint ami az akkori - a ma már önálló intézményként nem létező - Magyar Nemzeti Galériában rendelkezésre állt volna), nem hasonló azonban a szociális-politikai közeg, bár mindkét kiállítás helyszíne az Európai Unió egyik állama. Van viszont valami váratlan és dermesztő hasonlóság az akkori és jelenlegi viszonyok között. Ez talán világossá válik, ha az 1980-as években írt, a kiállításhoz alapul szolgáló szöveg egy részletét idézem, s legyen ez egyúttal a korábban ígért magyarázat a miértre:
„Ez az időszak, ha a szociális összefüggések felől nézzük, merev, ellenséges és információszegény társadalmi-művészeti közeget jelent mind a jelen írás tárgyát képező, mind az avantgárd törekvéseket illetően általában. Fontos megjegyezni, hogy az ellenállás általában az avantgárddal szemben, s ezen túl a koncept sajátos megjelenési formáival szemben is jelen van. (...) A társadalmi ellenállás részben az információhiányra, részben politikai megfontolásokra vezethető vissza és nagyjából a következő formákban jelentkezett:
Az avantgárd eleve adott marginális helyzetéből kiindulva minél inkább leszűkíteni, lehetőség szerint jól ellenőrizhető helyre koncentrálni ezeket a törekvéseket, hogy se időben, se térben ne legyen módjuk az expanzióra. Ezzel összefüggésben érthető az avantgárd és a tömegkommunikációs eszközök együttműködésének meggátlása, sőt szembeállítása. A tömegkommunikáció minél nagyobb szerepet kap, annál inkább válik egy sajátos tömegkultúra hordozójává, melynek alapja, hogy információk tömegével teszi hozzáférhetetlenné a lényegi információkat. Tömegkultúrán így - szigorúan véve és a rövidség kedvéért egyszerűsítve - értem nagy tömegek szisztematikus megfosztását fontos (őket egész egzisztenciájukban érintő) információktól, mégpedig oly módon, hogy a nagy mennyiségben nyújtott ál-információ halmazt tüntetik fel valóságos érvényűnek.
Az ellenállás közvetlenebb formái a bürokratikus szabályrendszerek és paragrafusok együttes, összehangolt és minden adottságukat kihasználó alkalmazása (a Képzőművészeti Lektorátus előírásaitól a tűzrendészeten át a biztosítóig vagy a házfelügyelőig). Ezt átlépve a közvetlen retorziókhoz jutunk, ami események, dolgok, majd személyek ellen irányul (ebben a sorrendben). Jelentkezhet mint engedély-megtagadás, kiállítás bezárása, illetve bizonyos művek, alkotók kizárása a részvételből, büntetések kiszabása, hatósági eljárás indítása, művek elpusztítása. Végső - legradikálisabb forma - a személyek ellen irányuló támadás, kezdve a rendőrségi zaklatástól, majd a nyilvánosság előtti lehetetlenné tevéstől a büntetőeljárásig, illetve a külföldre távozásra való felszólításig. Áttételesebb - hosszabb, de "eredményesebb" - módszer, hogy permanens egzisztenciális gondokat okozva próbálnak "jobb belátásra" bírni irányadó művészeket. Az információszegénység természetes közege, egyik eredője a fellépéseknek, s ez közrejátszik a retorziókban: a hatóság gyakran nem tudja pontosan, mi és ki ellen lép fel, a több évtizedes beidegződés a művek (személyek) zavaró "izgató" - vagy érthetetlennek minősített - jelenlétére saját sémái szerint reagál. Így nem csupán a "külföldi" művek érkeznek késéssel, de az itthoni fejlődés megjelenítése is "késik", s ez a nyilvános értékelésben (mintegy rejtett kisebbségi érzést leplezve) úgy értelmeződik, hogy ami még nincs, az már el is múlt, ami épp születőben van, az "régóta" jól ismert. Ez a gátlásos alapállás ki nem mondott közmegegyezést indukál, ami a dolgok rendezését az "időre", az "utókorra" vagy a "történeti távlatra" bízza.
Itt érkeztem a megközelítés harmadik szintjéhez, amiben a jelen helyzet és a bemutatással kapcsolatos problémák leírását igértem. Mindenekelőtt 1970-76 között legalább ötven olyan akcióval (kiállítás, kiadvány, tematikus gyűjtés, publikáció) lehet számolni, amely a konceptuális művészettel kapcsolatos és minimum 6-8 (de gyakran 20-25) művészt is érint. Nagyon sok olyan ember vett részt ezekben, akik sem előbb, sem később nem foglalkoztak alkotóként kifejezetten (képző) művészeti munkával. (...) A hivatalos kultúra képviselői, illetve az intézmények nagy része méltán érzi úgy, s nem csupán a koncepttel kapcsolatban, hogy a hetvenes évek "kicsúsztak a kezükből" s ezt - talán - mindinkább elkezdik sajnálni. A gyakran kényszerű mulasztások pótlásakor észre kell venniük, hogy a gyűjtést, alkalmi vagy szisztematikus dokumentációt néhány - az eseményekben közvetlenül résztvevő - ember végezte el, illetve gyakran a művészek kényszerültek ön-dokumentációra, végső soron az erre "hivatott" intézmények "helyett". Mindebből adódik, hogy ez a bemutató és leírás nem törekedhet a történeti teljességre."
http://www.c3.hu/collection/koncept/index1.html

A kiállításon láthatóak lesznek vázlatok, eredeti művek, eredeti művek reprodukciói, reprodukciók reprodukciói, eredeti művek autorizált rekonstrukciói és ezek variációi, nem autorizált rekonstrukciók, javaslatok lehetséges rekonstrukcióra, javaslatok, melyek nem valósultak meg, dokumentációk megvalósult illetve már nem létező művekről, sokszorosított művek verziói, dokumentumok, kiadványok és kiadványok másolatai, printek weboldalakról, didaktikus-magyarázó tablók, fénymásolatok, előadások videódokumentációi, videófelvételek, kísérleti filmek dvd-ről vetítve vagyis jól ismert illetve soha korábban ki nem állított alkotások mintegy ötven művésztől. Kiállítók: Altorjay Gábor, Attalai Gábor, Bak Imre, Birkás Ákos, Bódy Gábor, Csíky Tibor, Erdély Miklós, Halász Károly, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Konkoly Gyula, Major János, Maurer Dóra, Pauer Gyula, Perneczky Géza, Szentjóby Tamás, Tót Endre, Türk Péter és sokan mások.

 

Budapest, 2014. február 11.
Peternák Miklós

 

* Konkoly Gyula, 1969. In: Klaus Groh (szerk.): „Aktuelle Kunst in Osteuropa" - ČSSR, Jugoslawien, Polen, Rumänien, UdSSR, Ungarn. DuMont Schauberg, Köln 1972, lapszámozás nélkül
** Alcíme: A művészet fogalmának és funkciójának kiterjesztése http://www.c3.hu/collection/koncept/
*** Erhardt Miklós: A kontextus dolga a 60-as, 70-es évek művészetében. In: Birkás Ákos: Fotómunkák 1975-78. Knoll Galéria, Budapest / Bécs, 2012. 3. lap
**** Koncept koncepció, szemelvények. OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület, Budapest, 2008. A Vasarely Múzeumban rendezett kiállítás katalógusa.
***** A konceptualizmus „megkésett" feldolgozása kivételesen nem csak hazai jelenség, a nemzetközi helyzet sem más. Az 1999-ben kiadott, átfogó konceptuális művészeti antológia szerkesztői írják, bevezetőjükben: „Compared to other avant-garde movements that emerged in the 1960s, conceptual art has received relatively little serious attention by art historians and critics of the past twenty-five years--in part because of the difficult, intellectual nature of the art. This lack of attention is particularly striking given the tremendous influence of conceptual art on the art of the last fifteen years, on critical discussion surrounding postmodernism, and on the use of theory by artists, curators, critics, and historians." Alexander Alberro & Blake Stimson (szerk): Conceptual Art: A Critical Anthology, MIT Press, Cambridge, Mass., 1999.
Persze történt azért sok minden 1997-2014 közötta a konceptualizmus bemutatása és feldolgozása terén, a jelen kiállításhoz kapcsolódó weboldalon elérhető ezen időszak hazai és nemzetközi fejleményeihez kapcsolódó válogatott irodalom, események, kiállítások, linkek listája:

Válogatott irodalom, események, kiállítások (2014-1997)

2014

A nullpont tájképe. Ivan Ladislav Galeta retrospektív kiállítása. Paksi Képtár, 2013. november 23. - 2014. február 23. Katalógus: Tihomir Milovac (szerk.): Ivan Ladislav Galeta A nullpont tájképe. Paksi Képtár; MSU, Zagreb, 2013. Angol, horvát és magyar nyelven.
Report on the Construction of a Spaceship Module: A project by tranzit.org in the framework of the Museum as Hub programme of the New Museum, New York.
http://www.erstestiftung.org/blog/construction-of-a-spaceship-module/
http://www.newmuseum.org/exhibitions/view/report-on-the-construction-of-a-spaceship-module

2013

ARTPOOL - The Experimental Art Archive of East-Central Europe. History of an active archive for producing, networking, curating, and researching art since 1970. Edited by György Galántai and Julia Klaniczay. Foreword by Kristine Stiles. Artpool, Budapest, 2013.
http://www.artpool.hu/2013/Artpool_book_en.html
Konceptualizmus ma. Konceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes évek elejétől. Paksi Képtár, kurátor: Tatai Erzsébet. http://paksikeptar.hu/naptar/kiallitas_lap.php?mid=1509137a332a62
Székely Katalin: Mert mindenki csak ül meg áll. Lábjegyzetek egy meg nem írt könyvhöz.
http://exindex.hu/print.php?l=hu&page=3&id=909
BOOKMARKS. Budapest, B55 Galéria. "Kell egy narratíva" - Három galéria közös megmozdulása
http://artportal.hu/magazin/mugyujtes/kell-egy-narrativa-harom-galeria-kozos-megmozdulasa
Attalai Gábor: Konceptuális művek 1969-85. Vintage Galéria, Budapest. Kiállítás
„A halottak élén" - Major János világa. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2013. A katalógus szerkesztője Véri Dániel. Kiállítás: Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Terem http://www.mke.hu/node/33733
TNPU: Létminimum St.Andard Projekt 1984 W (avagy: Ez lett az egysejtűből). Ludwig Múzeum, Budapest, Szentjóby Tamás kiállítása. http://www.lumu.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=856&menuId=45

Henry Flynt Activities 1959-, ZKM | Media Museum, Karlsruhe, 2013.
http://on1.zkm.de/zkm/stories/storyReader$8281
http://www02.zkm.de/videocast/index.php/aktuell/517-henry-flynt.html
http://www.henryflynt.org/index.html
"When Attitudes Become Form: Bern 1969/Venice 2013" curated by Germano Celant in dialogue with Thomas Demand and Rem Koolhaas. Fondazione Prada, CA' CORNER DELLA REGINA, Venezia http://www.prada.com/en/fondazione/cacorner#archive!
Germano Celant (szerk.): When Attitudes Become Form. Bern 1969/Venice 2013. Fondazione Prada, 2013

2012

Birkás Ákos: Fotómunkák 1975-78. Knoll Galéria, Budapest / Bécs, 2012
A hang szabadsága. John Cage a vasfüggöny mögött. Kiállítás, Ludwig Múzeum, Budapest
http://www.lumu.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=805&menuId=45
A képek állása. A médiaművészet úttörői - Zbigniew Rybczyński és Bódy Gábor http://stateofimages.c3.hu/index.html
Société Réaliste: empire, state, building. Kiállítás, Ludwig Múzeum, Budapest
Megyik János: A kép tere. Kiállítás, Ludwig Múzeum, Budapest

2011

Jovánovics György: Képzetek. Kiállítás a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben. 2011. Sepsiszentgyörgy / Sf. Gheorghe, Romania. Katalógus: http://issuu.com/maybe/docs/jovanovics/25?e=0
Dóra Maurer: Traces 1970 - 1980. Dominik Art Projects, Kraków, 2011.
Szőke Annamária: Erdély Miklós: Eredeti és másolat + Indigórajzok. Ismertető szöveg egy kettős kiállításhoz. Vintage Galéria, Kisterem, Budapest, 2011. http://arthist.elte.hu/Tanarok/SzoekeA/EM/EM_Eredeti+Indigo_2011.htm
Parallel Chronologies. An Archive of East European Exhibitions http://tranzit.org/exhibitionarchive/

Digitizing Ideas: Archives of Conceptual and Neo-Avantgarde Art Practices http://www.digitizing-ideas.hr/en/about
Global Conceptualism Revisited - Boris Groys: Introduction
http://www.e-flux.com/journal/introduction -- global-conceptualism-revisited/
Terry Smith: One and Three Ideas: Conceptualism Before, During, and After Conceptual Art
http://www.e-flux.com/journal/one-and-three-ideas-conceptualism-before-during-and-after-conceptual-art/

2010

Hans D. Christ, Iris Dressler (szerk.): Subversive Practices. Art under Conditions of Political Repression: 60s-80s / South America / Europe. Hantje Cantz Verlag, Ostfildern, 2010.
http://www.wkv-stuttgart.de/programm/2009/ausstellungen/subversive/
http://www.wkv-stuttgart.de/publikationen/subversive/
Art always has its consequences: Budapest, ŁodĽ, Novi Sad, Zagreb, 2008-2010. WHW, Tranzit Budapest, 2010. http://www.artalways.org/
http://www.artalways.org/art-always-has-its-consequences-final-publication/
invisible history of exhibitions. freie schule für kunsttheorie und -praxis. badischer kunstverein karlsruhe, 24.04.-20.06.2010
http://tranzit.org/exhibitionarchive/about/ausstellung-invisible-history-of-exhibitions-_-bkv-karlsruhe/
Felforgató gyakorlatok /Szubverzív részletek. Kísérleti és konceptuális művészeti gyakorlat a katonai diktatúrák és a kommunista rendszerek alatt Európában és Latin-Amerikában az 1960-as 1980-as években. Trafó Galéria, Budapest, 2010. http://subversive.c3.hu/hu/Subversive Excerpts.php
Halász Károly: Privát adás/Fotómunkák 1971-79. Private Transmission/Photoworks 1971-79. Vintage, Budapest, 2010. http://www.vintage.hu/

Christine Macel, Nataąa Petreąin-Bachelez (szerk.): Promises of the Past: A Discontinuous History of Art in Former Eastern Europe. JPR Ringier - Centre Pompidou, Zürich-Párizs, 2010. Kiállítási katalógus
Peter Goldie and Elisabeth Schellekens, Who's afraid of conceptual art?, Routledge, 2010.

PSZEUDO 40 PAUER 70. Kettős jubileum! Kiállítás a Magyar Tudomány Akadémia Művészeti Gyűjteményben. 2010. november 30 - 2011. február 28.
http://arthist.elte.hu/Tanarok/SzoekeA/PGy/Pauer_2010_MTA_netre.htm

2009

Hegyi Dóra - László Zsuzsa: A kiállítások láthatatlan története - párhuzamos kronológiák. Korunk, 2009 Szeptember http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2009&honap=9&cikk=10978
BBS 50. Más hangok, más szobák - rekonstrukciós kísérlet(ek) - a Balázs Béla Stúdió ötven éve.K iállítás és vetítések a Műcsarnokban. http://www.mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=515

Piotr Piotrowski: In the Shadow of Yalta, Art and Avant-garde in Eastern Europe, 1945-1989. London, Reaktion Books, 2009.

2008

Koncept koncepció, szemelvények. OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület, Budapest, 2008. A Vasarely Múzeumban rendezett kiállítás katalógusa. Kurátor: Maurer Dóra, Prosek Zoltán
ELKÉPZELÉS: a magyar konceptművészet kezdetei: Beke László gyűjteménye, 1971. OSAS - Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület - tranzit.hu, Budapest, 2008.
A kiállításról: Balkon. 2008. 6. http://www.balkon.hu/
Maurer Dóra - Szűkített életmű. Kiállítás, Ludwig Múzeum, Budapest
http://www.lumu.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=415&menuId=10
Maurer Dóra. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2008. Katalógus, magyar és német nyelven
Fluxus East - Fluxus-hálózatok Közép- és Kelet-Európában. A berlini Künstlerhaus Bethanien kiállítása a budapesti Ludwig Múzeumban. http://www.fluxus-east.eu/
Kreativitási gyakorlatok, FAFEJ, INDIGO. Erdély Miklós művészetpedagógiai tevékenysége 1975-1986. A kötetet összeállította: Hornyik Sándor és Szőke Annamária. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet - Gondolat Kiadó - 2B Alapítvány - Erdély Miklós Alapítvány, 2008. http://www.2b-org.hu/archiv65.html
http://tranzit.blog.hu/2008/05/01/krecso_fafej_indigo
http://www.artpool.hu/Erdely/kreativitas/gyakorlatok.html
Hornyik Sándor: Avantgárd tudomány? A modern természettudományos világkép recepciója Gyarmathy Tihamér, Csiky Tibor és Erdély Miklós munkásságában. Művészettörténeti Füzetek 29. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet - Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008.

2007

VIVID [RADICAL] MEMORY. Radical Conceptual Art revisited: A social and political perspective from the East and the South. http://www.vividradicalmemory.org/
Élő (radikális) emlékezet. http://www.c3.hu/vrm/
A mű ideje / a mű az időben. http://labor.c3.hu/2007/10/a-mu-ideje-a-mu-az-idoben/
http://www.mke.hu/node/13749
Formabontók I. Neoavantgarde tendenciák a magyar fotóművészetben 1965 - 1983. Kiállítás, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest
Szilágyi Sándor: Formabontók I. Neoavantgarde tendenciák a magyar fotóművészetben 1965 - 1984. Fotókultúra - Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2007. (CD melléklettel)
http://www.balkon.hu/2007/2007_7_8/10rehab.html
Perneczky Géza: Assembling Magazines 1969-2000. Árnyékkötők Alapítvány, Budapest, 2007.
Perneczky Géza: Concepts Like Commentary 1971. Vintage Galéria, Budapest, 2007. Kiállítás

2006

Birkás Ákos retrospektív kiállítása. Ludwig Múzeum, Budapest
Drozdik Orsolya: Individuális mitológia. Konceptuálistól a posztmodernig. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006
Csiky Tibor: Fotómunkák/Photoworks 1973-1975. Vintage, Budapest, 2006
Havasréti József: Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban. Typotex, Budapest, 2006
Astrit Schmidt-Burkhardt: Maciunas LEARNING MACHINES; a művészettörténettől a Fluxus-kronológiáig. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2006

Interrupted Histories / Historiae interruptae / Megszakított történelem. Moderna galerija / Museum of Modern Art Ljubljana. http://artpool.hu/2006/Ljubljana.html

2005

Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években. Præsens, Budapest, 2005. Előzménye: Doktori disszertáció: doktori.btk.elte.hu/art/tataierzsebet/diss.pdf‎
Pauer. Összeállította: Szőke Annamária. Szerkesztette: Szőke Annamária és Beke László. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2005. http://www.pauergyula.hu/bibliografia/konyv.html
Hajas Tibor (1946-1980): Kényszerleszállás, retrospektív kiállítás. Ludwig Múzeum, Budapest
Bak Imre: Fotókonceptek/Photoconcepts 1971-1979. Vintage, Budapest, 2005.

2004

Beke László: „A magyar konceptuális művészet szubjektív története, Vázlat", in Deréky Pál - Müllner András (szerk.): Né/ma? Tanulmányok a neoavantgárd köréből, („Aktuális avantgárd"), Ráció, Budapest, 2004, 227-239.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/ne-ma-ne-ma/adatok.html
Hornyik Sándor: Konceptualizmus a kilencvenes évek magyar képzőművészetében. In: Művészettörténeti Értesítő. 2002. 3-4., 251-264.
Pinczehelyi Sándor (szerk.): A Pécsi Műhely nagy képeskönyve. Alexandra, Pécs, 2004.
Lakner László: Metamorfózis. Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2004. Kiállítás és katalógus

Michael Corris (szerk): Conceptual Art: Theory, Myth, and Practice. Cambridge University Press, Cambridge, Mass., 2004

2003

Klaniczay Júlia, Sasvári Edit (szerk.): Törvénytelen avantgárd. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970-1973. Artpool-Balassi, Budapest, 2003
Balatonboglári kápolnaműterem

http://artpool.hu/boglar/default.html

http://artpool.hu/boglar/mutatok.html
Károlyi Zsigmond I.K.E.M.XX. (Ismeretlen Kelet-európai Művész a XX.századból). Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2003
http://balkon.c3.hu/balkon03-03/01karolyi.html

http://www.artpool.hu/boglar/konyv.html

2002

[CONCEPTUAL ART AT THE TURN OF MILLENIUM]. [KONCEPTUÁLNE UMENIE NA ZLOME TISÍCROČÍ]. [KONCEPTUÁLIS MŰVÉSZET AZ EZREDFORDULÓN]. internatonal symposium, AICA Section Hungary, Slovak Section of AICA, Budapest, Bratislava, 2002.
Budapest Box - Rejtett szcéna az 1990-es években. Ludwig Múzeum, Budapest. Kiállítás

Laura Hoptman - Thomáą Pospiszyl (szerk.): Primary Documents - A Sourcebook for Eastern and Central European Art since the 1950s. The Museum of Modern Art, New York, 2002.
Peter Osborne: Conceptual art. (Themes and Movements), Phaïdon, London, 2002.

2001

Rózsa Presszó 1976-98, Ernst Múzeum, Budapest, 2001. (Körner Éva megnyitó beszéde: http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre32/37arc.html
MAGYARORSZÁG A TIÉD LEHET! / Nemzetközi Magyarország alternatív országimázs rekonstrukció háttérdokumentumokkal az 1984-es Artpool projekt felhasználásával. Centrális Galéria, Budapest, 2001.
Drozdik Orshi retrospektív. Ludwig Múzeum, Budapest
A második nyilvánosság. Knoll Galéria, Budapest, 1999/2001. (A német nyelven megjelent kötet magyar kiadása)

Lehetetlen realizmus - tanulmányi kiállítás a nemzetközi fluxus és concept art magyar vonatkozásairól. Impossible realism - the Territory of Fluxus and Conceptual Art, Artpool P60, Budapest
http://www.artpool.hu/lehetetlen/real-kiall/kiallitas.html

2000

"Nemzetközi Magyarország" 1984-ben. 110 művész munkája, korabeli dokumentumok és videó az 1989-es rekonstrukcióról. Artpool P60, Budapest, 2000. http://artpool.hu/veletlen/naplo/0414.html
http://artpool.hu/Commonpress51/default.html
http://artpool.hu/Commonpress51/jelentes.html
NÉZŐPONTOK / POZÍCIÓK Művészet Közép-Európában 1949-1999. Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum, Budapest, 2000. Kiállítási katalógus

Refleksja konceptualna w sztuce polskiej: do¶wiadczenia dyskursu, 1965-1975. Experiences of Discourse: 1965 - 1975. Conceptual Reflection in Polish Art.Centrum Sztuki Współczesnej Zamek Ujazdowski, Warszawa, 2000.
http://www.artmargins.com/index.php/archive/416-experiences-of-discourse-polish-conceptual-art-1965-1975
Józef Robakowski: Łódzki progresywny ruch artystyczny. In: Żywa Galeria. Łódzki progresywny ruch artystyczny 1969-1992. Tom I (1969-1981). Łódzki Dom Kultury - Galeria FF, ŁódĽ 2000.
http://www.zbikow.lh.pl/wstep_do_zg.html
http://www.zbikow.lh.pl/english/wstep_do_zg.html

1999

"ÉLETEM LEGJOBB MŰVE..." Jovánovics György előadása, Artpool P60
http://www.artpool.hu/eventshu99.html#JOVAN
http://www.youtube.com/watch?v=o3crdaCSPZs
Tót Endre: Nem félünk a semmitől - Távollévő képek. Ludwig Múzeum, Budapest
Hans Knoll (szerk.): Die zweite Öffentlichkeit. Kunst in Ungarn im 20. Jahrhundert. Verlag der Kunst Dresden, 1999.

Global Conceptualism: Points of Origin, 1950s-1980s, Queens Museum of Art, New York - Walker Art Center, Minneapolis, Miami Art Museum, Philomena Mariani, Miami, 1999-2000. Kiállítási katalógus.
http://e-artexte.ca/14776/
Michael Newman & Jon Bird (szerk.): Rewriting Conceptual Art. Reaktion Books, London, 1999.
Alexander Alberro & Blake Stimson (szerk): Conceptual Art: A Critical Anthology, MIT Press, Cambridge, Mass., 1999.

1998

Erdély Miklós (1928-1986) életműkiállítás, Műcsarnok, 1998. http://artpool.hu/Erdely/mucsarnok/index.html
Altorjai Sándor kiállítása. Aleatórikus demontázs vagy kép-installáció? Artpool P60, Budapest http://artpool.hu/Altorjai/default.html
A magyar neoavantgárd első generációja. 1965-1972. / Die erste Generation der ungarischen Neoavantgarde. 1965-72. Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1998. Kiállítási katalógus
Beke László (szerk.): Mail Art. Kelet-Európa a nemzetközi hálózatban, Műcsarnok, Budapest, 1998. http://www.artpool.hu/Fluxusbibliography/Beke_mailart.html

Tony Godfrey: Conceptual art. Phaidon, London, 1998.

1997
A konceptuális művészet hatása Magyarországon. (A művészet fogalmának és funkciójának kiterjesztése) 1983-85/1988/1997
Magyarul: http://www.c3.hu/collection/koncept/
Angolul: http://www.c3.hu/collection/concept/

1990 előtti publikációk:
http://www.c3.hu/collection/koncept/index0.html
http://www.c3.hu/collection/koncept/footnote/f5.html

Kronológia, 1966 - 1981. http://www.c3.hu/collection/koncept/index2.html
Perneczky Géza eseménynaptára (a Produktivitásra ítélve? Az Iparterv-csoport és ami utána következett Magyarországon c. 1995-ös tanulmányhoz), 1962 - 1991. http://www.c3.hu/~perneczky/articles/-IPARTERV.html
A magyar kapcsolatművészet és küldeményművészet kronológiája. Összeállította Galántai György, 1998.http://www.artpool.hu/MailArt/kronologia/bevezeto.html
Az Artpool kontextus kronológiája: http://artpool.hu/kontextus/kronologia/1970.html
A tranzit párhuzamos kronológiái: http://exhibition-history.blog.hu/