FILMKLUB_EMELET: F. W. Murnau: Sunrise: A Song of Two Humans / Virradat, (1927) 1:34 perc

2011. október 16. 16:0

F.W.Murnau: Sunrise A Song of Two Humans/Virradat

Vetítés időpontja: 2011. október 16. 16:00 óra

 

A Virradat innovatív kamerahasználata egy minimálisra redukált narratívával társul, amelyben nincsenek tulajdonnevek, csak nagybetűvel írt főnevek: a Férfi, a Nő, a Városi nő, a Város, a Falu, a helyszín egy „seholsem", amely akárhol lehet. Ettől lesz a banális szerelmi háromszög története univerzális, mitikus: a férfit elcsábítja a városi nő, és arra ösztönzi, hogy balesetnek álcázva fojtsa vízbe feleségét. A férfi csónakázni viszi feleségét, de a merénylet közben megbánja tettét. A rémült feleség és a tetteit megbánó férj a városba érkezik, ahol fokozatosan (meseszerűen, három jelenetben) újra egymásra találnak és paradicsomi hangulatban (ezt konkrétan jelzi inzert és egymásrafényképezés is) töltik a városban a délutánt: fodrászkodnak, fényképezkednek, vidámparkba mennek (ugyancsak három jelenet!). A falu felé csónakázva hirtelen vihar tör ki, és a feleség látszólag vízbe fúl. A holtnak vélt asszonyt később mégis megmentik és a Városi nő vesztesként hagyja el a falut: a világ rendje helyreáll, a záróképet a napfelkelte sugarai töltik be (és égetik ki).

A mitikus légkört a történet helyszínei csak fokozzák, különösen a vízen játszódó jelenetek3, melyben a halált, veszélyt hozó víz szimbolikus jelentéseitől eljutunk a szerelem és az újjászületés archetipikus helyéig. A mítoszokra emlékeztető történet egyben nagyon sok melodrámába illő vonást is tartalmaz: pátosz5, túlfeszített érzelmek, a jó-rossz szembeállítása, hagyományostól eltérő narratív szerkezet, melyet inkább a váratlan fordulatok irányítanak, mint a kauzális logika. A Virradat melodrámába illő fordulatai megfelelnek ugyan a hollywoodi történetmesélés ideáinak, azonban a filmben ez a sztori valójában csak egy ürügy lesz arra, hogy szubjektív nézőpontok sora következzen5: ugyanis ebben a filmben a német expresszionizmus fuzionál az amerikai stúdiótechnológiával. Ugyan a Fox stúdióban forgatták amerikai színészekkel, amerikai technológiával, a film mégis legalább annyira európai gyártmány, mint amerikai: a filmterv még Németországban készült el német forgatókönyvíróval és díszlettervezővel; Murnau William Fox meghívására utazott Amerikába, a legenda szerint a stúdió korlátlan szabadságot biztosított a német rendezőnek, hogy valami nóvummal rukkolhassanak elő a többi stúdióhoz képest. S Murnauval talán nemcsak a német expresszionizmust szerették volna importálni, hanem az európai filmdiskurzust is, amelyben a filmrendező művésznek és a film művészetnek számított (ez különösen érvényes volt a német filmkritikára, ahol az újságírók már a 10-es években vitatkoztak az Autorenfilm fogalmáról).

 

A film megtekintését felnőtt nézőinknek ajánljuk!

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! A vetítések a Képtár emeleti vetítő termében tekinthetők meg. A vetítés a kiállítás belépőjével ingyenesen megtekinthetők.

p