Múzeumpedagógiai kutató és innovációs iroda_MKII

MKII

Az iroda létrehozásával az eddig meglehetősen periférikus kortárs (és nem csak kortárs) múzeumpedagógiai tevékenységek, események, szakanyagok összegyűjtve, rendszerezve és napra készen kerülnek majd az érdeklődő múzeumi munkatársak, múzeumpedagógusok, tanárok és más, kiállítási szakemberek kezébe. A már meglévő hazai és egyre több külföldi kiadvány, módszertani anyag, feladatlap és azok használata így elérhetővé, és használhatóvá válik.
Minden hazai és néhány jelentős külföldi kiállítás dokumentációja lemezre kerül és kikölcsönözhetővé válik. A kiállításokhoz készített feladatlapok, leírások egyéb dokumentumok később az adott témában kiállítók vagy dolgozók számára elérhetővé válik. Igy elérhetővé válnak a szemléletformálás eszközei, műhelymunkák és ún. infórumok szervezésével a szektorok közötti együttműködés kialakításának elősegítenénk: fókuszbeszélgetéseket a különböző érdek-és felhasználói csoportokkal, illetve kísérleti projekteket bemutatásával. Fenti tevékenységeink célja a magyarországi múzeumi szakemberek szemléletének formálása, hogy ezáltal múzeumaik fokozottabban vegyenek részt a helyi, régios, társadalmi, szociális és gazdasági fejlesztésben.

 


A múzeumpedagógia kezdetei talán az első múzeumok létrehozásával egyidősek. Amikor a nagy gyűjtemények megnyíltak a nagyközönség számára, és az első, úgynevezett tárlatvezetésekkel a nézők végighaladtak a kincsek előtt, lezajlott a múzeumpedagógia születése.
Mit is értünk múzeumpedagógia alatt?
Olyan pedagógiai tevékenységet mely során a múzeumi értékek a nem szakmai közönség számára megközelíthetővé válnak, ismeretek formájában elsajátíthatók lesznek, s egyúttal a közönség a múzeum jellegéről, formájáról is képet nyer a múzeumpedagógus segítségével.
A múzeumpedagógia tárgyköréhez tartozik még a múzeumi közönség szervezése, szakmai elirányítása, tájékoztatása, a kiállítások, gyűjtemények népszerűsítése, kapcsolattartás az oktatási intézményekkel. A múzeumpedagógia a neveléstudomány sajátos területe, mert kötött egy intézményformához ( múzeum), kapcsolatba kerül más oktatási formákkal (iskolai oktatás, képzés, távoktatás, továbbképzés) ám elméleti munkássága inkább az adott múzeum gyűjtési köréhez kapcsolódik. Ezek a sajátosságok helyezik némileg a pedagógia perifériájára a múzeumpedagógiát, ugyanakkor sajátos helyzetéből adódóan vonzóvá is válhat gyakorló tanár és elméleti szakember számára egyaránt.

A múzeumpedagógia szerepe a kultúra közvetítésben

A társadalmi elvárások nem csupán a különböző pedagógiák és kultúraértelmezések során hatnak a múzeumpedagógia aktuális szerepének módosulására de a technikai fejlődés maga is meghatározza a múzeumpedagógusi szerepkör változását. Más volt ezelőtt 3o évvel néhány stencilezett feladatlappal a kézben foglalkozásokat tartani mint manapság internetes anyagokkal, projektoros kivetítővel, színes fénymásolatokkal. A múzeumok jelentős része átalakult külsőleg, tartalmi változások is észlelhetőek. Ma már nem divat a csak kronológiára épülő történeti bemutató, sok lehetőség kínálkozik az interaktivitásra, a látványelemek alkalmazására. Ezért a múzeumban dolgozó szakemberek, a múzeumpedagógusok is tágítják szakmai repertoárjukat. A kiállítás vezetések mellett kreatív foglalkozások is színesítik a közönség és a múzeum találkozását. Számítógép, videó, szakmai kiadványok, vezetők segítik munkájukat. A kiadványok között nem csak a múzeumi látnivalók ismertetése, de családi, vagy iskolai csoportok számára készült játékos vezetők születnek. (Szépművészeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Műcsarnok, Iparművészeti Múzeum stb.) A múzeumpedagógia tehát olyan területe lehet a múzeumi és iskolai életnek, melyben nem pusztán kapcsolattartás, de kapcsolatépítés, a két szakmai terület (oktatás-nevelés ill. múzeológia) talál egymásra, hatja át egymás tevékenységi köreit. Az ebben résztvevő munkatársak tehát pedagógusként, kultúrmunkásként (a német kifejezés magyar fordítása kisé pejoratív, de indokolt) alkotják meg a jövendő nyílt tanítási centrumok bázisait.
Iskolát a múzeumban és múzeumot az iskolában.

A kortárs művészet múzeumi, illetve iskolai interpretálása döntő mértékben az empatikus képességeken, a kreativitáson és a játékos tevékenységek sokszínű alkalmazásán múlik. Mivel a kortárs művészet - a maga történeti előzményein kívül - gyakran hivatkozik egyéb művészeti, (zene, mozgás, színház stb.) illetve művészeten kívüli (tudomány, filozófia, szociológia stb.) vonatkozásokra, ezért a tanárnak illetve múzeumpedagógusnak ilyen szempontból is felkészültnek kell lennie. A kortárs gyűjtemények csak módjával képesek biztosítani saját anyaguk bemutatását és annak pedagógiai felszolgálását. A múzeumpedagógiai módszerek ezen a területen a legkevésbé „kiírtak" a feldolgozási lehetőségek és technikák sincsenek összhangban.
Mindez a tudás, ismeret és praxis elsajátítható sokoldalú képzéséi formák, és kiemelten a „terepen" sajátítható el. A hazai gyakorlattal szemben látható a nemzetközi kortárs szcéna erős beépülése a közösségi kulturális életbe, az erős reflektálási igény (kritika, jelenlét a médiában), mind ezt segíti tőlünk nyugatra.
Az iroda létrehozásával az eddig meglehetősen periférikus kortárs (és nem csak kortárs) múzeumpedagógiai tevékenységek, események, szakanyagok összegyűjtve, rendszerezve és napra készen kerülhetnek majd az érdeklődő múzeumi munkatársak, múzeumpedagógusok, tanárok és más, kiállítási szakemberek kezébe.
A már meglévő hazai és egyre több külföldi kiadvány, módszertani anyag, feladatlap és azok használata így elérhetővé, és használhatóvá válna. Minden hazai és néhány jelentős külföldi kiállítás dokumentációja lemezre kerülhet és kikölcsönözhetővé válhat. A kiállításokhoz készített feladatlapok, leírások egyéb dokumentumok később az adott témában kiállítók vagy dolgozók számára elérhetővé válik. Igy elérhetővé válnak a szemléletformálás eszközei, műhelymunkák és ún. infórumok szervezésével a szektorok közötti együttműködés kialakításának elősegítenénk: fókuszbeszélgetéseket a különböző érdek-és felhasználói csoportokkal, illetve kísérleti projekteket bemutatásával.

Fenti tevékenységeink célja a magyarországi múzeumi szakemberek szemléletének formálása, hogy ezáltal múzeumaik fokozottabban vegyenek részt a helyi, régios, társadalmi, szociális és gazdasági fejlesztésben.
A múzeumi hálózat adott, a módszertani kezdeményezések és kultúrakutatások lehetősége így széles alapokon foghatja át a globális keretekben érvényesítendő nemzeti kultúrák sajátos erősítését.
A múzeumi elkötelezettségtől az aktív, motiváló lehetőségek folyamatos fenntartásának szükségességétől a múzeumpedagógiai tanárképzésig egyaránt fontos tennivalók megvalósítására a feltételek adottak. A nemzetközi kapcsolatokban megvan az erő ezek végrehajtására, melyben a fenti koordináló szerepe erőteljes.
A múzeumok szereplőit a kultúraközvetítésben sokoldalúan elemezték az elmúlt évszázadokban, mint sajátos helyzetű érték közvetítő, vagy oktatási raktár, intellektuális depo, kutatási központ stb. Ezeknek a szerepeknek a múzeum mind meg tud felelni, hangsúlyváltás kérdése mikor mit hív elő belőle a társadalom. Ezeknek a változó hangsúlyú szerepeknek mentén a múzeumpedagógia formája, szerepe és a felé megfogalmazott elvárások is változnak. Az értékközvetítő szerep mellett hol népművelést vár el a társadalom (Magyarországon a 60 -as 70-es évek fordulóján) hol egy sajátos iskolai oktatási központ létrehozását a múzeum területén, hol az információs társadalom tudásközvetítőjének szerepét kívánja meg (ennek sajátos formája az interneten létrejövő virtuális múzeum és múzeumpedagógia melynek most éljük kezdeteit hazánkban).

 


 

-
Irodavezető: Göttinger Eszter